A táblásított fenyő egy, 4-10 centiméter széles, egymás mellé ragasztott lamellákból készült, építőipari faanyag. Elkészítéséhez leggyakrabban lucfenyőt, borovi (erdei) fenyőt és esetenként vörös fenyőt használnak. Mai cikkünkben a táblásított fenyőt ismerjük meg jobban.
Táblásításra a legalkalmasabbak a fenti fafajták, így mással nagyon ritkán találkozhatunk, előfordul tölgy és bükk is néha. A táblásítás az egyik leginkább környezetkímélő eljárás, amivel egy fát feldolgozhatnak, mivel a fő szempont, hogy ne borítsák meg a természet egyensúlyát.
A táblásított fenyő felhasználási területei
Felhasználási területe főleg a bútorgyártás, belsőépítészet, lépcsőgyártás, nyílászárók készítése, asztalok, székek, könyvespolcok készítése, valamint a külső burkolatok terén népszerű. Ami igazán közkedvelté teszi, az a megmunkálhatósága, mivel, szemben a tömör faanyaggal, sokkal könnyebben kezelhető és bárhova azonnal beépíthető. Külsejét tekintve egy roppant dekoratív és természetes anyagról beszélünk, ami a természetet kicsit közelebb hozza otthonunkhoz. Megkülönböztetünk belőle egy, illetve három rétegű táblásított fenyőt. A 3 rétegű jóval tömörebb és strapabíróbb, ennél fogva a tulajdonságai is mások, mint a sima táblásított fenyőnek, így a felhasználási területe is szabadabb. Nagyon gyakori a bútorok, belső dekoráció és terhelésálló szerkezetekként történő felhasználása.
Minőségi osztályok
A lapokat többféle minőségi osztályba soroljuk. Nem kell megijedni ettől, mivel ez nem a tartósságát hivatott megmutatni, hanem a külső tulajdonságaira vonatkozik. Röviden összefoglalva: Az A/B osztályba tartozó táblásított lapoknak egyik oldala teljesen hibátlan, mivel az A osztályban semminemű hiba nem megengedett, a másikon viszont előfordulhatnak kisebb csomók, javítások. Itt is a kulcsszó a kisebb, hiszen ez a hibátlanhoz áll közelebb. A B/B osztályba tartoznak azok a táblásított fenyő lapok, amelyek tartalmazhatnak benőtt csomókat, de ezek átmérője nem lehet több maximálisan, mint 35 milliméter. Az ebbe az osztályba tartozó faanyagon nem jelentkezhet elszíneződés, de még benőtt kéreg sem. A B/C minőségi osztályba tartozó táblásított fenyőlap már tartalmazhat fekete csomókat, elszíneződéseket, melyekben már bél is előfordulhat. Végül pedig a C/D minőségi csoportba tartoznak azok a táblásított fenyőlapok, melyekben már lehetnek kisebb javítások is, az egyik oldalukon teljesen zártak, míg a másik oldalán felületi repedések észlelhetők rajta, melyek átmérője itt sem haladhatja meg a 30 milliméter. Ezen kívül benőtt és szárnyas csomókat is tartalmazhatnak ezek a lapok.
A táblásított fenyő lapok vastagsága
Vastagságát tekintve a legoptimálisabbak a 18 milliméteres táblásított fenyő lapok, mivel ezek pont az úgynevezett arany középútba sorolhatók. Éppen emiatt rendkívül sokrétűen használhatóak fel. Tárolását tekintve azt tudjuk tanácsolni, hogy a felhasználásig minden esetben száraz, lehetőleg ellenőrzött hőmérsékletű helyen oldjuk meg. Lehetőleg mindig fektetve, lapjával, maximum méterenként elhelyezett támasztékokra tegyük rá. Amennyiben lehetőség van rá, úgy a lapokat nedvességtől védett helyen használjuk, mert az vetemedést, felületi duzzadást okozhat.
