OSB házak építése – avagy a könnyűszerkezetes házak virágkora

A könnyűszerkezetes ház alapjában véve nagy kultúrára tekint vissza, nem csak a tengerentúlon, hanem Európában is bőven találunk rá példát. Norvégiában például többszáz éves könnyűszerkezetes házak állnak, így azt hiszem elvethetjük azt, hogy nem tartósak és csak rövid ideig tartanak. Ettől függetlenül hazánkban mindenképp ferde szemmel néznek rájuk, keresik az okát, hogy miért lehet olyan gyorsan és mondhatni kevés pénzből felhúzni egy ilyen házat. Többekben felmerül a szigetelés kérdése, valamint, hogy kívülről lehet-e látni, hogy könnyűszerkezetes vagy hagyományos házról van-e szó. Szigetelés tekintetében is egyenrangúnak mondható a téglából készült házakkal, míg kívülről is dekoratívak, kifinomultak, természetesen igazodva a tulajdonos igényeihez.

Itt is megkülönböztetünk helyszínen ácsolt, valamint készházakat is. A helyszínen ácsolt pénztárcabarátabb, nagyobb mozgástérrel az elrendezés kapcsán, de mivel az alapanyag, az OSB lapok és az egyéb faanyagok általában tüzépről frissen kerülnek beszerzésre, így az élettartama is rövidebb, mint a készházaké. A készházak standard méretű, előre legyártott lapokból készülnek, így vannak dolgok, amikben nem túl rugalmasak. De ettől függetlenül tartósabb és kiváló anyagokból készülnek, így kiállják a természet próbáját, valamint tűzveszélyesség tekintetében sem maradnak el a hagyományoshoz képest. Az egyetlen hátrányos tényező, a hőtároló kapacitás hiánya. Télen ez előny, mivel nem kell a vastag falakat átfűteni, de nyáron áthűteni sem lehet igazán, így inkább árnyékolni kell, mintsem klímával bajlódni.

A könnyűszerkezetes házak általában favázúak, de már egyre nagyobb teret kapnak a fémvázú változatok is, egyre szélesebb körben terjednek el. Ahogy házikedvenceinknek is építhetünk OSB-ből házat, úgy saját magunk számára is megtehetjük ezt. A könnyűszerkezetes házak falainak vázszerkezete beépített belső oszlopokból áll, amelyeknek az átlagos kiosztása normál körülmények közt 62,5 cm. A vázszerkezetnek a vastagsága általában a külső falak esetében 14, illetve 16 cm. A felhasznált fa teherviselése, amennyiben oszlopként való alkalmazásról beszélünk, a többszörösét is képes teljesíteni annál, mint amire igénybe van véve általában a falpanelben. Egy átlagos családi ház esetében a teherviselés szempontjából nézve megfelelő lenne akár egy 10 centiméteres vastagság vázszerkezet, még akkor is, ha a külső falakat vesszük alapul. A hőszigetelés már más kérdés. Ebben az esetben a fa, mint élő anyag mozgása miatt, a fentieknél mindenképpen vastagabb vázszerkezet az ajánlatos. A vázbordák közét kitöltő ásványgyapotból álló hőszigetelő anyag pedig a külső hőszigeteléssel együtt kiváló végeredményt nyújt, és egy energiatakarékos, modern, környezettudatos könnyűszerkezetes ház készül belőle.

Az elkészítési módja nem sokban különbözik a hagyományos házakétól, tehát ugyanúgy az alapozás az első feladat. Ezután következik az alapanyagok helyszínre szállítása, és a házállítás, ami maximum 1 hét alatt megvan minőségi munka esetében. A tető lécezése és fedése is maximálisan 1 hetet vesz igénybe, de a ház méretétől függően lehet kevesebb is.

Alapjában véve kijelenthetjük, hogy a könnyűszerkezetes házak építése sokkal rövidebb időt vesz igénybe, szemben hagyományos társaikkal, de mint mindenben, itt is fő a pontosság, a precizitás. Tehát minden esetben nézzük meg, hogy kivel építtetjük álmaink új otthonát!