A hajóépítő rétegelt lemezek egymás szálirányára merőlegesen összeragasztott furnérrétegekből készülnek. A rétegek a középső furnérréteghez képest szimmetrikusan helyezkednek el és páratlan számúak (3, 5, stb. rétegű lemezek). Ugyanazon vastagság mellett minél nagyobb a furnérrétegek száma, annál jobb minőségűnek számít a lemez.
A hajóépítő rétegelt lemezek rétegei 1-1,2-1,5 mm vastagságúak általában. A borítófurnér (azaz a két külső réteg) vastagsága a szerkezeti célú (héj, stb.) hajóépítő lemezeknél jellemzően 1,2-1,5 mm. Ragasztásuk legfőbb jellemzője, hogy víz- és időjárásálló módon (ragasztóanyaggal) készül, azaz huzamosabb vízzel való érintkezés hatására sem válnak szét a furnérrétegek.
A furnérlemezek jellemzően kétféle módon készülnek a rétegelt lemezekhez, az ún. „hámozott” és „késelt” kivitelben. Ez a rajzolatukat, megjelenésüket erősen befolyásolja.
Hajóépítő rétegelt lemezekből készült hajók tulajdonságai, karbantartása:
A hajóépítéshez használt rétegelt lemezek alkalmazása erősen kapcsolódik a rétegelt lemez - epoxy technológiákhoz. A rétegelt lemez - epoxy technológia közel 30-40 éves múltra tekinthet már vissza, ezen időszak tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy ez a kifejezetten könnyűsúlyú hajókat eredményező építési módszerek közé tartozik. Szilárdság, súly és merevség tekintetében a rétegelt lemez – epoxy konstrukció a modern szendvicskonstrukciókat nem múlja felül, de lényegesen tartósabb. Viszont az üvegszál erősítésű poliészter- vagy epoxygyanta szerkezetekkel már bőven versenyképes. Könnyű szerkezete kompenzálja a rétegelt lemez alkalmazásával jelentkező megmunkálási hátrányokat.
A rétegelt lemezből épült hajók héjazata, szerkezetei az esetek túlnyomó részében üvegszövet+epoxy bevonatot kap (erre UV álló epoxy záróréteg vagy UV álló festék vagy lakk kerül). Esetenként a bevonat epoxy impregnálás + UV álló kétkomponensű lakk vagy festék. Ápolásuk, karbantartásuk sokkal inkább közelít egy műanyag hajóéhoz, mintsem egy fahajóéhoz. A sérüléseket és hibákat ugyan javítani kell, hogy a nedvesség kevésbé terhelje a rétegelt lemez anyagát, de mivel a lemez alakváltozása lényegesen kisebb a hagyományos faanyagokénál és üvegszövet – epoxy bevonatot kapnak, ezért az alakváltozásból származó repedések nem jelentkeznek. Így a víz nehezebben jut el a fához, mint egy hagyományos lakkozott fa hajónál, ahol a lakk kismértékben át is ereszti a vizet és a fa alakváltozásaival a lakkbevonaton kialakuló repedések gyorsítják a folyamatot. Az ápolás többnyire kimerül az epoxybevonat karcolásainak javításában, magasabb igényszint esetén waxolásban és polírozásban. UV álló lakk vagy festék bevonat esetén cca. 5 évente a lakkozás vagy festés utolsó záró rétegét fel kell csiszolni és 1 újabb réteget kell felvinni a korábbi rétegekre.
Jellemző méreteik a kereskedelmi forgalomban: pl.: 250x122 cm, 250x153 cm, 250x160 cm, 250x170 cm, 310x153 cm, stb.
Vastagságuk: 3, 4, 6, 8, 10, 12, 15, 18, 20 mm.
Rétegszámuk páratlan, pl. a gyakori 6 mm-es lemez 5 rétegű, a 4 mm-es lemez pedig 3 rétegű.
Hajóbelsők építéséhez használatos lemezek
Felhasználási területük: ezeket a lemezeket használják a hajók nem teherhordó szerkezeteinek (nem teherhordó válaszfalak, bútorok, stb.) kialakításához. Vastagabb színfurnéros (1,2-1,5 mm) típusaikat kisebb jollék építéséhez is használják.
Anyaguk: itt már gyakoribbak a kombi lemezek (elsősorban a kedvező árfekvés miatt). A belső furnérrétegek közt már nyír furnér is gyakran használatos. Gyakoriak a klasszikus színfurnérokon kívül (mint pl. 1,2-1,5 mm vastag mahagóni) az egyéb dekoratív megjelenésű furnérok késelt kivitelben, akár 0,6 mm-es színfurnér vastagságban is (ezek csak dekorációs célú lemezek).
Ragasztásuk: ugyanúgy víz- és főzésálló (víz- és időjárásálló) ragasztásúak (AW100, BS 1088, WBP).